Leader

A Naprendszer bolygói közül a Jupiter napja a legrövidebb, mivel körülbelül tíz földi óra alatt fordul meg a tengelye körül. Viszont egy jupiteri év sokkal hosszabb, hiszen 4333 földi nap alatt kerüli meg a Napot.

A gázóriás külső rétegeiben valószínűleg három különböző felhőréteg található, amelyek összesen mintegy 71 kilométer vastagon terjednek a bolygó belseje felé.

A legfelső réteg ammóniás jégből, a középső ammónium-hidroszulfid-kristályokból, a legalsó pedig vízjégből és vízgőzből állhat. Mivel nincs szilárd felszín, amely lelassítaná a viharokat, azok akár évszázadokon át is tombolhatnak a bolygón. Ilyen vihar például a Nagy Vörös Folt, amely a 20° déli szélességnél található.

Ezt a magas nyomású anticiklont már 1831-ben észrevette Heinrich Schwabe, és azóta kisebb változásokkal ugyan, de továbbra is tombol benne az akár 540 km/h-s szél, ami a Jupiter egyik legismertebb jelenségévé teszi.

Míg a felszínen viharok dúlnak, addig a légkör mélyén a nyomás és a hőmérséklet olyan magas, hogy a hidrogéngáz folyékonnyá préselődik. Ennek köszönhetően a Jupiter a Naprendszer legnagyobb óceánjának otthona – egy hidrogénből álló óceáné.

A tudósok úgy vélik, hogy a bolygó belsejében a nyomás annyira nagy, hogy a hidrogénatomok elektronjaikat elveszítik, így a folyadék fémhez hasonlóan elektromosan vezetővé válik. A Jupiter gyors forgása miatt ez a folyadék egy hatalmas dinamóként működik, és ez okozza a bolygó rendkívül erős mágneses mezejét.

Miért nevezhetjük a Jupitert "védelmezőnek" is? Azért, mert nemcsak mágneses mezeje, hanem gravitációs ereje is rendkívüli – ennek köszönhetően közel száz holdja van.

A Jupiter azonban ennél is fontosabb szerepet játszik a földi élet kialakulásában: a gravitációs ereje miatt elenyésző számú aszteroida csapódik a Földbe a Naprendszer más bolygóihoz képest.

A Jupiter gravitációs ereje ugyanis könnyedén eltérít minden olyan égitestet, amely a Föld közelébe kerülne. Nélküle nagy valószínűséggel nem létezne az általunk ismert földi élet.